2010. december 26., vasárnap

Samantha

- Most fejezd be! - Vágtam a tálcához kanalam. Így nem lehet enni. De most komolyan. Még egyszer meghallom a nevet ,hogy "Jayden" ,vagy annak becézését én komolyan mondom fejbe lövöm magam. Ugyan ez vonatkozik a dicsérő szavakra is. - Megkérhetlek ,hogy innentől egy szót se szólj róla? - Kérdeztem ,miközben egy laza mozdulattal lecsuktam Den telefonját, ugyanis még mindig a fiút nézegette. Igen meleg, de én nem ítélem elérte. Sőt, nagyra tartom ,hogy bevallja mint önmagának, mint mindenkinek maga körül. Én pedig hű támogatója és legjobb barátja vagyok.
- Uram Isten Sam ,meghallod Jay nevét és már robbansz is. - Szólt oda Mell ,hármasunk harmadik tagja.
- Ez nem igaz. De mióta leültem ide, azt hallgatom ,hogy milyen tökéletes. Hát nagyon nem. Egy képmutató ,egoista ,nyomorék. Nem tudom miért vagytok oda érte ennyire. - Kaptam be egy újabb falatot. Na nem mintha nagyon ízlene ez a kaja. Borzasztó. Szerintem a szennyvíz tisztítóba halászták össze, vagy én nem tudom hol.
- Jól van. Nem beszélek róla. - Szólt oda Daniel.
- Oké. - Szóltam és egy mosolyt küldtem felé. Amire mind a ketten felnevettek. Imádom őket.
- Nekünk mennünk kell. Tesire. Tudod mire felöltözünk ,meg minden... Ugye nem bánod? - Kérdezte barátnőm ,de már pattant is fel, magával húzva a fiút ,aki kis híján hanyatt esett. - Szia Sam. - Kaptam egy puszit és elsuhantak. Egyedül maradtam. Kapucnimat felhúztam és fülembe helyeztem a fülhallgatóim...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése